-Mi keresel itt?-undorodva.
-Ne rólam, hanem rólad beszéljünk!-mutatott felém-Hol az a ficsúr akivel állítólag együtt vagytok?
-Közöd?Semmi közöd nincs hozzám és az életemhez sem!De egy idióta köcsög vagy Alex!Ha nem hordod arrébb azt a boxos segged én rakom arrébb!Tűnés!-ordítottam és elmutattam a kapu felé.
-Te kis mocskos kurva!-hajtotta le a fejét és gúnyosan mosolygott.Ezt egy jó nagy pofonnal díjaztam.A tanárok már akkor elfordultak mikor kiosztottam ezt a buzit.A pofon után megragadta a csuklóm de még a vér sem jutott a kézfejembe olyan erősen.Beletérdelem az ágyékába de a szorítása nem engedett.
-Tom!Segíts!Help!-a szemeim könnyesek voltak az emlékektől.
Múlt...
Rövid leírásban annyi hogy miután szakítottam vele azért mert megcsalt meg akart erőszakolni és én nem hagytam magam ezért megvert.A mai napig megver mikor teheti.Röviden ennyi.
Jelen...
Tom azonnal pattant és behúzott a srácnak.Alex elengedett és ráugrott Tomra.Én csak mellettük sírtam.Mivel Alex kicsi kora óta boxol felülkerekedik a megmentőmön.Tom szinte csak ficánkolt alatta.Nem tudott tenni semmit a srác ellen.Szörnyű látvány volt.Bill megpróbálta leszedni a vérengző exem de nem sikerült.Andy is csatlakozott Billhez de még így sem sikerült nekik.Vérrel-verejtékkel verte a lovagom.
Én addig mit csináltam?Sírtam.Magamat okoltam azért mert lehet hogy most fogom elveszteni a legfontosabb személyt az életemben.Aggódtam hogy belehal a sérüléseibe.Dühös voltam az exemre.
Mert Tomot lehet hogy agyonveri, mert zaklat folyamatosan, mert egy idióta állat...Erőt gyűjtöttem, felálltam és odamentem a verekedőkhöz.Megnéztem Alex ritmusát és vártam.
-Ezt neked te undorító féreg!-ekkor elkaptam a bal kezét kicsavartam felhúztam és belerugtam a hónaljába a magassarkúmmal.Tudtam hogy nagyon fáj neki mert mikor ,,jártunk" az egyik meccsén az ellenfele eltörte.
Fájdalmában ordított egyet majd Tom mellé esett.Gyorsan rávetettem magamat a rasztásra mert tudtam hogy nem sokáig fogja fájlalni.
-Takarodj vagy te is kapsz!-fenyegetőzött.
Tényleg megcsinálta.Ott nyögtem sikítottam hogy segítsenek.Tesóim a rémülettől lefagyva álltak és nézték.Bill és Andy cselekedett de nem sok sikerrel mert kapta két jobb horgost és kifeküdtek.A suli többi tagja ledöbbenve nézte a tömeg ,,mészárlást".
Már több mint 5 perce becsöngettek de még senki sincs bent az épületben.A tanárok kint a folyosón értetlenül néztek egymásra.Tudták hogy valami nagy dolog történt hogy még a stréberek sem mennek be az órára.Kint a nagy tömegen átverekedve megtorpant mikor beért a közepére.Futott is vissza az épületbe.Egyenesen a tesitanárhoz és útközben még valakit elküldött a német tanárért.Ők voltak az iskolában a legerősebbek.Ezzel az üzenettel tért be a szertárba:
-Porrá verték a ,,kemény magok"!-az arca hófehér volt.(Nem a tesitanárnak hanem a másiknak:by Szerk.)
A tesitanár már tudta hogy ez nagyon kemény eset mert eddig még senki sem tudta kiosztani a kis bandát.A folyosón találkozott a német tanárral és egy jelentőség teljes pillantást küldtek egymás felé.Kint minden útba kerülő diákot fellökte míg be nem értek a közepére.Ledöbbenve álltak és nézték.
Egy lány öleli a vérző fiút.A lányt sikítozik a srác eszméletlen.Mellettük még két eszméletlen gyerek.Egy áll és rúgja teljes erejéből a lányt.Az álló emberke szemében düh lángolt.A szeme szikrákat szórt és megvetéssel nézte az önfeláldozó lányt.A lány sírt, sikítozott fájdalmában.A tehetetlen tömeg megrökönyödve, félve, ledöbbenve bámulja a jelenetet.
A két tanár észbe kap és lefogja a ficánkoló, vérengző srácot.
A mentők szirénázva viszik a két fiatalt.Mikor odaérnek megpróbálják leszedni a lányt a fiúról.Foggal-körömmel kapaszkodik belé.
-Légy szíves engedd el.Nem fogjuk bántani-szólalt meg egy orvos nyugtató hangon.
-Takarodj Alex!-mondtam erőtlenül.Megfogták kezeim és lehámozták Tomról.Szemem végig csukva volt.Éreztem hogy rátesznek az ágyra és betesznek az autóba.Kinyitottam a szemem és oldalra pillantottam.Egyik oldalamon Jen ült.Másik oldalamon Tom feküdt.A kezemet nyújtottam felé de túl messze volt.A szemeim újra megteltek könnyel.
-Csss!Ne sír!-simogatta meg arcom Jen.
Könnyeimet lenyelve becsukom a szemem és elszenderedek.Újra látom az udvart meg a verekedést.De most egy kívül álló vagyok.Nézem hogy verik meg Tomot, engem.Hogy ütik ki Andy és Billt.Látom hogy testvéreim félnek és hogy nem tudják hogy mit csináljanak.
Kinyílik a szemem és a kórházba fekszem.Egyik oldalamon a szüleim és testvéreim.Másik oldalamon Tom szülei és Bill.
Felülök és körül nézek.Még két ismeretlen srácot vélek felfedezni a teremben Andyn kívül.
-Mi történt?
Erre mindenki felém fordult és nagy szemekkel néztek.
-Nem emlékszel?-anya.
-A verekedésre igen.De mi baja van Tomnak?-néztem a srác felé aggódó tekintettel.
-Sok minden.Az a lényeg hogy kómában van és nem biztos hogy felébred-Bill szomorúan.
-Mindjárt jövök-felálltam és nem egy kellemes érzés volt.
-Segítsek?-jött oda apukám.
-Igen.Megköszönném-segített elmenni a mosdóig onnan meg egyedül bementem.Lehajtottam a WC fedelét és ráültem.Tudtam hogy nem sokáig fogom bírni sírás nélkül ezért ki is kéreckedtem.Némán sírtam.Patakokban folytak a nagy könnycseppek.Nem zokogtam, nem jött ki hang a torkomon.Mondjuk ez annak is köszönhető hogy nagyon égett a torkom.Mikor kicsit lenyugodtam odasétáltam a tükörhöz és megnéztem magam.Arcom gyűrött és megviselt volt.Szemeim karikásak.Oldalamon egy hosszú csíkban szivárvány színű voltam.Arcot mostam majd kimentem.
Kint már nem volt senki csak Bill és Andy.
Lehajtott fejjel odamentem az ágyamhoz és befeküdtem.A takarót alá bújtam el.A testem remegett pedig nem volt hideg.Valaki leült az ágyamra.Kidugtam a fejem és a fekete herceget láttam.
-Én...Én nagyon sajnálom az egészet...-és újra megeredtek a könnyeim-Tudom hogy most utáltok mindannyian-és visszabújtam a takaró alá.
-Nem utálunk.Csak félünk-próbálta lehúzni rólam a takarót-Félünk hogy Tom nem ébred fel.Meg hát a szüleid meg a tesóid is féltenek téged.
-Engem mért kell félteni?Én csak egy nagy tahó vagyok.
-Azért mert lelkileg most fogsz össze roppani.Te lehet hogy nem veszed észre de mi látjuk.
-Akkor is egy undorító féreg vagyok!
-De miért?
-Mert miattam lett ez!-mutattam körbe a kórterembe.
-Nem miattad!Alex miatt!
-De...
-Nincs semmi de!
-De van!Tom azért lett összeverve mert én szóltam neki.
-Mért?Akkor vert volna össze téged?
-Már megszoktam-vontam meg a vállam.
-Ez hogy érted?
-Mikor szakítottam vele meg akart erőszakolni de nem engedtem ezért megvert.Aztán legutóbb mikor mentem haza megint nemet mondtam.
-Hányszor?-sápadt el.
-Nem számolom-rántottam megint vállat.
-Hányszor?-kérdezte egy kicsit erélyesebben mire Andreas is felkapta a fejét.
-Miről beszéltek?-jött oda.
-Semmiről-vágtam rá.
-Ez nem semmi Emma!Ez egy nagyon nagy dolog amit eltitkolsz!-a fekete herceg.
-Mit titkolsz te?-szép fiú.
-Nem érdekes!-én.
-Emy!Szüleid tudják?-Bill.
-Nem!És nem is fogják megtudni!
-Adok választási lehetőséget!Vagy a banda tagjai tudják meg mind vagy a szüleid.Ha te nem mondod el valakiknek akkor én teszem meg de akkor nem csak a szüleid fogják megtudni hanem a rendőrség is!
-Te megöltél egy embert?-Andy.Erre csak elmosolyodtam-Most komolyan?
-Nem te bolond!
-Na király lány?Melyiket választod?
-A bandát!
-Akkor kezd Andreassal.
-Oké!De Tom...Félek ha megtudja utána megy.És akkor megint ellátja a baját.
-Ő még ráér!Na infó?-Andy.
-Alex az folyamatosan ver.Ennyi.Boldog vagy?
-Na jó!Jó vicc!Na infó?-Andy.
-Ez az infó!-mondtam halál komoly arccal.
-Na ne!Bazd meg!Ez tényleg komoly Emy!
-Nem, nem komoly!Néha egy kicsit fáj a kezem meg a felső testem de ennyi!Semmi!
-Nem!Ez ennél több mint egy két pár lila meg zöld folt!-Bill.
-Nem, nem több!
-Akkor azért hordtál egy időben kesztyűt?Meg nyáron azért nem akartál jönni medencézni.Ez nem mehet így!El kell mondani felnőttnek is mielőtt komolyabban megsérülsz!
-Nem és vita lezárva!Ez az én dolgom!
-Jó!-mondta a két fiú beletörődve.
-És ti jól vagytok?Szép monoklit kaptatok.
-Aha-válaszolták egyhangúan.
-Hallod Bill!Nem kell legalább az egyik szemedre sminklned!-a társaság nagy nevetésben tört ki mire a tesóim is bejöttek.A fekete herceg csak bevágta a műdurcit.
-Miről dumáltok?-Jen.
-Arról hogy Billnek nem kell sminkelni!
-Miért?-Ly.
-Mert van egy szép monoklija!-Andy.Az ifjabbik Kaulitz csak meglökött jelezve hogy itt az idő.
-Ő...Csajok mondani szeretnék valamit!
-Mondd!-egyszerre.
-Alex folyamatosan ver.
-Ja és?-Ly.
-Ilyen könnyen veszitek?
-Miért nem kamu?-Andy, Bill és én csak megráztuk a fejünket.
-És ki tud még róla?-sápadtak el.
-Csak a banda.Tom kivételével-néztem felé szomorúan.
-Nyugi!Fel fog ébredni!Szívós gyerek!-lökött meg Andreas.
-Remélem!
Bejött az orvos megvizsgálni.Minden fiút kiküldtek.A tesóim csak azért maradtak benn mert megkérték az orvost.Mikor meglátták a bőröm azt hitték hogy csak kápráznak.A hátam és jobb oldalam egy színpalettához hasonló volt.A hátamat le is fényképezték.Miután a doki megvizsgált a fiúk is visszatértek.Megmutatták nekik a hátam ami úgy tűnik fel is fog kerülni a netre mert annyira látványos.Még sokáig beszélgettünk majd mindenki hazament.Engem még benntartottak megfigyelésre.
Teltek a napok.Utolsó nap a kórházban.Már esteledik.Tom még mindig kómában fekszik.Egyre jobban vagyok.Már nem fáj az oldalam mikor megmozdulok.Ezzel ellentétben a rasztás még nem ébredt fel.A kis titkom valamelyik szülő fülébe jutott úgy hogy pert indítanak a szüleim Alex ellen.Tisztára bepánikoltam hogy mit fog erre lépni Alex.Gondoltam kiöntöm a lelkem valakinek.És ez a valaki most Tom lesz mert úgyse hallja amit mondok viszont én nekem is könnyebb lesz.
-Figyelj Tom!Én tudom hogy nem hallasz meg hogy te is azt mondanád hogy nem az én hibám de én tudom hogy az én hibám.Miattam jött el.Voltam olyan hülye hogy nem kértem előbb segítséget.Mikor Alex neked esett megállt bennem az ütő.Nagyon, nagyon féltettelek.Te vagy az az a személy aki nagyban befolyásolja az életemet.Rájöttem hogy milyen nehéz lenne nekem nélküled.Esküszöm megfolytott volna a magány és a szomorúság.Szó szerint.
,,When you're gone, the pieces of my heart are missing you. When you're gone the face I came to know is missing too. When you're gone the worlds I need to hear to always get me trough the day and make it ok. I miss you."Odahajoltam hozzá és megöleltem.
-Ezt vehetem szerelmi vallomásnak?-suttogta a fülembe.
Megállt még a lélegzetem is.Még szorosabban öleltem mikor meghallottam a hangját.Lelkemet simogatta és megnyugtatta.Miután elengedett odavont magához és megcsókolt.
-Óh hát az lenne az a kis ficsúr.Azt mondták hogy ti csak haverok vagytok.De hát mindenki tévedhet.
-Miért vagy itt Alex?-fordultam meg.
-Szerinted?
-A heti verést már megkaptam!És kórházban vagyunk!Menj innen de gyorsan!
-De hogy kaptad!Az csak amiatt a kis pöcs miatt kaptad!
-Tom!Nehogy felállj vagy még nagyobb bajod esik amit sosem bocsátanék meg magamnak!Maradj légy szíves most az egyszer a seggeden!-néztem rá kérlelőn.Nem is tudott volna még megmozdulni sem.Minden porcikája fájt.
-Na ha végeztetek kezdhetném?
-Alex!Mondtam már hogy takarodj?Ha nem akkor tűnés!-mondtam feldúltan.
-Most idejössz vagy még a drágalátos barátod is kapni fog még!-vettem egy nagy levegőt és odamentem-
-Emy!Emy nem kell odamenned!Gyere ide!Nem kell megtenned!
-Így is, úgy is kapni fogok!Legalább te ne kapj!-már ott álltam előtte.Felemeltem a fejem és keményen a szemébe néztem.Erre kaptam egy pofont amitől a földön találtam magam.Pont az ajtó mellett voltam.Ekkor megmarkolta a hajam.Felnyúltam az ollóért az asztalra.
-Csak nem meg akarsz szúrni?Jó vicc!Te ahhoz betoji vagy!-mondta lenézően.
-Ki mondta hogy azt akarom?-erre szétnyitottam és levágtam a hajam.Majdnem Alex kezét is.Gyorsan feltápászkodtam és kifutottam.
-Mondja miben segíthetek?-nézett fel a recepciós és ledermedt.
-Kérem hozasson két biztonsági őrt!És vitesse ki azt az embert!-mutattam a közeledő Alex felé.Futásnak eredtem.Utánam futott.Futás közben találkoztam a két biztonsági őrrel.Alexnál kétszer nagyobbak voltak.Mikor Alex felé mutattam a srác azonnal 180 fokos fordulatban megfordult és eliszkolt.Visszaballagtam a kórterembe.Tom falfehér arccal próbált szabadulni az orvosoktól.Mikor meglátott megnyugodott és visszafeküdt az ágyba.A hajam még mindig ott volt a földön.Elég furán nézhettem ki...Lehajoltam összeszedtem majd kimentem mert az orvosok kiküldtek.Miután végeztek visszamentem és leültem az ágyamra.Néztem a kezemben lévő hajamat.
-Bántott?-kérdezte félve.
-Mikor?-néztem fel rá.
-Ezt hogy érted?
-Úgy hogy kaptam szinte mindig heti verést-szegtem le a szemem.
-Ki tudja még?
-A banda meg mindenki a banda családjaiból.Mi már pereljük Alexet-néztem le a hajamra.
-Meg érdemli!
Én csak néztem a hajamat.
-Jól tetted!-nézett ő is a hajamra.
-Tudom!Csak most gondoltam vissza hogy mennyit kaptam tőle...Először még keservesen sírtam miatta de egyre többször fordult elő és megszoktam.Megszoktam hogy fáj.Tudtam hogy nem menekülhetek a vasmarka elől.Mikor felbukkant a suliba már tudtam hogy miattam jött.Nagyon megijedtem először de mikor leesett hogy hol vagyunk visszaszóltam.Nagyon, nagyon rossz ötlet volt-ráztam meg a fejem.
-Meddig hagytad volna elfajulni a dolgokat?
-Nem tudom.De legalább nem lesz több cirkusz.
-Jó edzett lehetsz...
-Hát igen...Már semmi sem fáj annyira mint azelőtt.
-Aludni kéne nem?Eléggé késő van már meg álmos is vagyok.
-Hát neked eléggé fárasztó napod volt.Mondjuk még csak 9 óra de megpróbálok aludni.Jó éjt!
-Jó éjt!-odamentem és adtam neki egy jó éjt csókot.
A hajamat elraktam a fiókba.Bebújtam az ágyba és el is aludtam.Reggel megint megkaptam a moslékot.Beszélgettünk majd jöttek a többiek látogatóba.
-Hy!Veled szitu?Tom!-ment oda és köszöntek három puszival.Mindenki köszönt neki.A mindenki a banda maradék tagja.
-Na szitu?-fordult vissza Jen még mindig azzal a fura nézéssel.
-Járt itt Alex-mondtam.
-Mit akart az a felfuvalkodott dög?-Bill.
-A heti verést.
-Hetente?-nézett vissza Andy.
-Igen.
-Még valami amit nem mondtál el vele kapcsolatban?-Ly.
-Semmi több.Ma bejött és kérte a heti verést.Egy sort vitatkoztunk majd megfenyegetett azzal hogy Tom is kap ha nem megyek oda.Hát odamentem kaptam egy szokásos pofont amivel szokott kezdeni majd az ajtó közelébe estem.Ki akartam iszkolni az ajtón de a hajamnál megragadott.Erre levágtam majd kint szóltam a recepciósnak.Erre jött két szekrény pasi és elvitte Alexet.
-Várj!Még csak most esett le!-szólt közbe Tom
-Mi?
-Szokásos?Felnyaltad a padlót!
-A legerősebb amit kaptam az akkor volt mikor egy ház oldalának csapódtam és recés volt a ház oldala.Felsértette a ház oldala az arcom.Pedig a ház vagy 1 méterre volt tőlünk.
-Arra mondtad hogy csalán csípés!-mondta Ly.
Még mondtam egy pár sztorit majd összepakoltunk és hazamentünk.
Otthon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése